udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
129
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-129
Névmutató:
Wesselényi Miklós
1995. november 1.
Zilahon tartotta meg megyei konferenciáját a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/, melyen megjelent Funar pártvezető is. Az egyik résztvevő azt javasolta, hogy Wesselényi Miklós szobrát Zilahról költöztessék Zsibóra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ 1995. december 9.
Zsibó fennállásának 790. évfordulójáról emlékeztek meg dec. 9-én. Az érdeklődő közönség Egyed Ákos előadásából ismerhette meg a település történetét. A jobbágyfelszabadító Wesselényi Miklós élete szorosan kötődik Zsibóhoz. A reformkor nagyjai sorra megfordultak Wesselényinél, Zsibón. /RMDSZ, dec. 13./ 1996. október 2.
Szept. 22-től 29-ig tartott Zilahon a református gimnázium 350. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozat, amelyet a Zilahi Református Wesselényi Kollégium Baráti Társasága szervezte. Szept. 26-a az újraindult zilahi Református Wesselényi Kollégium napja volt, szept. 27-én pedig a Zilahi Elméleti Líceum napja. Az emlékezésen magyar és román nyelvű emléktáblát helyeztek el az udvaron levő régebbi kollégiumi épület falán. Az egykori gimnázium volt diákjai eljöttek Zilahra Magyarországról, Amerikából, Németországból, Svédországból, és Izraelből. Az évfordulóra Adorján Ilona képzőművész Wesselényi Miklós portréját ábrázoló emlékplakettet készített, ezenkívül a megjelentek megvásárolhatták Lakóné Hegyi Éva A zilahi református egyház Váradi Bibliája és a benne levő feljegyzések című tanulmányát. A Szilágyság (Zilah) különszáma Kovács Miklós két, az iskola történetével foglalkozó munkáját közölte. /Fejér László: Jubileumi ünnepség Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./1996. december 12.
Ifj. Wesselényi Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából háromnapos emlékezést tartottak Zilahon és Zsibón. Az egyik előadó, Benkő Samu művelődéstörténész Wesselényiről mint a nemzet ébresztőjéről emlékezett meg. A megemlékezést időszerűvé teszi, hogy "nemzedékünk is ébredezik hosszú évtizedek után", mondta. A többi előadók is méltatták Wesselényi jelentőségét. Lakó Éva zilahi muzeológus beszámolt arról, hogy Wesselényi régészeti gyűjteménye a második világháború alatt szétszóródott, ám az utolsó birtokos 3726 darabból álló "Wesselényi-Teleki gyűjtemény" néven jegyzett kollekciót adott át a helyi múzeumnak. Zsibó református templomán emléktáblát helyeztek el /Starmüller Géza alkotása/: "Zsibón született, itt várja Krisztusát - Wesselényi Miklós - 1796-1996 - a közértelmesség ébresztője". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./1998. június 10.
Megtartották a Kézdivásárhelyi Napokat. A három nap programja gazdag volt, nehéz is összefoglalni, hiszen volt szavaló-vetélkedő, politikai kabaré, kórusok, néptánc- és népzene csoportok léptek fel, nem maradt ki a diszkó, a rock-buli, a kiállítás és a lovasparádé sem. Jún. 6-án báró Wesselényi Miklós nevét vette fel a város könyvtára, Szigethy István polgármester felavatta Vetró András Wesselényi-domborművét. Átnyújtották a város idei Pro Urbe-díjait. A kitüntettek: Incze László muzeológus és Holler Erzsébet nyugdíjas tanárnő. /Flóra Gábor: Kézdivásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1999. január 19.
Boér Géza /Torja, 1952. márc. 13. - Kézdivásárhely, 1989. jan. 23./ fiatalon elhunyt kézdivásárhelyi költőtanár halálának tizedik évfordulója alkalmából műveiből és a róla szóló munkákból kiállítás nyílt Kézdivásárhelyen, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. /Boér Géza emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./1999. június 9.
Másodszor jelent meg a Pro Zilah Egyesület és az RMDSZ gondozásában a Zilahi Napok című kiadvány Kerekes Edit összeállításában. Évente egyszer jelenik meg, helytörténeti írásokkal. A régi Zilah várost mutatja be a lap, továbbá Wesselényi Miklóst, szobrának alkotóját, Fadrusz Jánost, a zilahi oktatás múltját, a hajdani fazekascéhet, a zilahi nótaszerzők életpályáját, szó esett a cserkészcsapatokról is. Az egykori református kollégium múltját és jelenét mutatta be a tankönyvszerző László László. Egy másik írás a végleg eltűnt Turul madár - Fadrusz alkotta - szoborról emlékezett. /Bekő N. Ildikó: Megjelent a Zilahi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9., Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1999. június 15.
Jún. 12-én ünnepelték Makfalván az óvoda fennállásának 155. évfordulóját. A jelenlegi óvodában ma 45 gyermek tanul, a holland illetve osztrák támogatóknak köszönhetően játékokban, taneszközökben gazdag, kellemes környezetben. Az ünnepségen Dónáth Árpád helyettes főtanfelügyelő közölte: a Megyei Tanfelügyelőség jóváhagyta, hogy a makfalvi tanintézmény a Wesselényi Miklós Általános Iskola nevet viselje. Manapság a kormány azt latolgatja, hogy fontos-e az óvodák állami költségekből való fenntartása, folytatta a kevésbé jó hírrel Kovács Júlia, a magyar óvodákért felelős tanfelügyelő. /A kisdedóvás másfél évszázadának ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./1999. június 17.
Meghalt Meszesi Lajos, Zilah közkedvelt Lajcsi bácsija, a Wesselényi Miklós cserkészcsapat vezetője. Ízig-vérig közösségi ember volt, mindenütt jelentkezett, ahol szükség volt rá: az RMDSZ-nél, a református egyháznál, a Pro Zilah Egyesületnél, de leginkább a cserkészeknél. Ha kellett, színdarabot írt és tanított, sőt, ha úgy találta jónak, ő is kiállt a színpadra. Adyt vagy turulmadarat mintázott gipszből. Matyi István búcsúztató beszédében mondta: "Számodra egy cél volt: a magyar közösséget szolgálni." /Meszesi Lajos 1928-1999. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./1999. augusztus 3.
Kozma Dezső új tanulmánykötete /Irodalom - korok fordulóján. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998./ a századforduló magyar irodalmi és kulturális örökségének a feltárását szolgálta. Könyvében Arany János, Madách Imre, Vajda János, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Krúdy Gyula, Petelei István, Török Gyula, Szabó Dezső munkásságát értékelte. Az erdélyi szellemi múltat felidéző tanulmányok között van A két Wesselényi irodalmunkban című, amely a két Wesselényi Miklósnak - apának és fiának - irodalmunkban fellelhető ábrázolását követi nyomon. /Szabó Álmos: Elmúlt korok irodalmáról - egy új ezredfordulón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./1999. november 20.
Reprint kiadásban jelentették meg az Erdélyi csillagok című, hajdan népszerű kötetet, amelyben Bánffy Miklós, Tavaszy Sándor, Vita Zsigmond és mások írtak esszéportrékat az erdélyi múlt olyan nevezetességeiről, mint Apáczai Csere János, Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Benkő József, Jósika Miklós, Wesselényi Miklós, Kriza János, Orbán Balázs vagy Székely Bertalan? A mintaszerű elemzések mindig arra keresik a választ, hogyan történt mindaz, ami megtörtént a portré hőseivel? /Olvasólámpa. Erdélyi csillagok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./2000. május 5.
Wesselényi Miklós halálának 150, évfordulójára emlékeztek Zsibón ápr. 30-án. A rendezvény színhelye a református templom volt, ahol az ifjabb Wesselényi Miklós születésének kétszázadik évfordulóján állított emléktábla hirdeti: "Zsibón született és itt várja Krisztusát Wesselényi Miklós (1796-1850). A köznemesség ébresztője". Molnár Endre lelkipásztor utalt arra, hogy a 2000. évben Zsibón hármas évfordulóra kerül sor: a település fennállásának 795., az ellenzéki nemes, a "zsibói bölényként" ismert idősebb Wesselényi Miklós születésének 250., fia, ifjabb Wesselényi Miklós halálának 150. évfordulóra. Az ünnepi istentiszteletet követően Mátyus Éva, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke mondott emlékbeszédet. Hangsúlyozta, hogy a szilágysági magyar közösségnek önfeladás nélkül, rugalmassággal kell cselekednie, mert van hozzá ereje, csak azok erőtlenek a cselekvésre, akik feladják önmagukat. Idézte Wesselényi híressé vált latin mondatát magyarul: "Soha nem hátrálok meg". Ezután a családi kripta romjainál koszorúztak. /Zsibói évfordulók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./2000. május 18.
Kézdivásárhelyen máj. 19-én a helyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban bemutatják Sylvester Lajos Az őrnagy hazatér című riportkönyvét. A könyv a diktatúra légkörét is érzékelteti. /Sylvester Lajos új könyvének bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2000. május 27.
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó az 1997-es könyvhét óta általa megjelentetett 30 új könyvvel /többek között az Erdély hegyei, Barangolás a Székelyföldön és a Műterem sorozatok darabjaival)/vesz részt a június 1-5. között lezajló budapesti Ünnepi Könyvhéten. A könyvcímek között szerepel például: Vámszer Géza - Csík vármegye településtörténete, Fodor Sándor - Ki ez a ... majdnem? Kisgyörgy Zoltán - Kovászna megye, Veress Dániel - Férfibú és történeti gyász (Glosszák Wesselényi Miklós életéhez, művéhez, eszmevilágához), Antal Imre - Élő történelem, Daczó Árpád (Páter Lukács) - Csíksomlyó titka (Mária-tisztelet a néphagyományban). /A Pallas-Akadémia az Ünnepi Könyvhéten. Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./2000. június 3.
Veress Dániel író, művelődéstörténész, az erdélyi emlékirodalom legkitűnőbb ismerője. Ezt mutatta Vékára tett mécses. Esszék a XVI-XVIII. századi erdélyi magyar kortörténetek és emlékírások köréből /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998/ című könyve. Legújabb könyve a Férfibú és történeti gyász. Glosszák Wesselényi Miklós életéhez, művéhez, eszmevilágához /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/. A szerző több évtizede foglalkozik Wesselényi Miklós munkásságával. Veress Dániel könyvében arra figyelmeztetett, hogy nemcsak múltunk meghamisítása, hanem a nemzeti amnézia ellen is szüntelenül védekeznünk kell. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./2000. június 3.
Kézdivásárhelyen a Báró Wesselényi Miklós Könyvtárnak hatvanezer kötetes az állománya, tájékoztatott Bitay Éva könyvtárvezető. Elmondta, hogy 1990 után visszaesett az olvasói igény. 1995 után kezdtek visszajönni az olvasók. A könyvtár élén mindig megszállott könyvszerető emberek voltak, így Zágoni Jenő (ma Budapesten fő-fő könyves ember), majd hosszú ideig Nagy Éva, Bende Katalin és segítőtársaik. A könyvtárba rendszeresen meghívnak írókat, költőket, tudósokat. A Siculus Rádióval jó a kapcsolatuk. /Sylvester Lajos: Olvasó város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./2000. augusztus 23.
Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./2000. október 28.
Okt. 26-án Kolozsváron, Röser antikváriumban bemutatták Csetri Elek történész Együtt Európában című könyvét. A tanulmányok nagy része olyan kiemelkedő egyéniségekkel foglalkozik, mint Wesselényi Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Széchenyi István, Bethlen Gábor. /Csurulya Szidónia: Hiánypótló kötet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2000. december 4.
Dec. 3-án Zsibón az idősebb Wesselényi Miklós halálának 250. és az ifjabb, a reformer Wesselényi Miklós halálának 150. évfordulójára emlékeztek a református templomban, ahol a Wesselényi-emléktáblát megkoszorúzták. A városi művelődési házban Egyed Ákos professzor előadást tartott a két neves személyiségről. A megemlékezést népizenekar és -táncegyüttes fellépése, szórakoztató műsor zárta. /Zsibón a Wesselényiekre emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2001. június 22.
Máj. 8-11. között tartották az erdélyi magyar könyvtárak vezetőinek továbbképzését Csíksomlyón, melynek szervezői a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Kovászna Megyei Könyvtár és a Hargita Megyei és Municípiumi Könyvtár voltak. Az előadók között volt Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének vezetője. A tanfolyam eredményeként született meg az Erdélyi Magyar Könyvtárosok Egyesületének elektronikus levelezőlistája. A hazai könyvtárosképzés hiányosságait pótolva ez év októberében Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen egy egynapos ingyenes tanfolyamot szerveznek. /Báró Wesselényi Miklós Municípiumi Könyvtár. Menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban. = Székely Hírmondó), jún. 22./